Gugi Sándor 4 rajz, megjelent a Világ Ifjúsága c. újságban 29x21 cm
GUGI SÁNDOR
(1917. – Budapest, 1998. ): grafikus, tanár.
1934-ben országos rajz tanulmányi versenyt nyert, és egy év múlva felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Aba-Novák Vilmos festőtagozatára. Tanulmányai végén tanári oklevelet szerzett mértani rajz és képzőművészeti ismeretekből, melyet Aba- Novák mellett Szőnyi István, Rudnyai Gyula, Ferenczy József, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Lechner Jenő parafált. 1940-től kisegítő rajztanárként dolgozott. 1947-től 1949-ig az Árpád Gimnázium rajz- és művészettörténet tanára, valamint igazgatóhelyettese volt. 1949-ben abbahagyta a tanítást, és a Szabad Népnél áttért a sajtógrafikára. Képregényes munkásságát 1954-ben kezdte a Tanácsok Lapjánál, ahol S. J. szövege alapján Talál Tamás kalandjait rajzolta meg 45 csíkban. 1955-ben kereste meg az ifjú Horváth Tibort, aki a Kulturális Minisztérium oktatási osztályán dolgozott, hogy készítsenek együtt képregényt. Horváth kapva kapott az ajánlaton, aki 1956 után egy Cs. (Csepreghy?, nemesi előnév) rövidítéssel gyarapította szignóját. Állítólag összekeverték a sokat publikáló Horváth Tiborral, az ismert orientalistával és művészettörténésszel. Megszülettek a műfaj emblematikus darabjai az Új Világ, a Szabadságharcos és a Po Sztránye Szovetov oldalain. Gugi számtalan stílusban tudott rajzolni. Reális tusrajz jellemezte Wells Láthatatlan emberében, lavírozott technika Verne Grant kapitány gyermekeinél, képi humor a Mahomed Csömörönnél, melynek szövegkönyvét is Gugi írta. 1954 és 1960 között Gugi lefektette a képregényrajzolás és -írás alapjait, hogy aztán elegáns módon faképnél hagyja az egészet. Hogy ezt a „ szakítást” Gugi kettős látása vagy mérhetetlen precizitása okozta, nem tudni. A művész képes volt hosszú heteket eltölteni egy-egy képkocka megrajzolásának előkészületeivel. Minden egyes apró részletnek, bútornak, ruházatnak, épületnek utánanézett, csakúgy, mint a későbbiekben Zórád Ernő. Így eshetett meg, hogy amíg ő kényelmesen, határidő nélkül rajzolta Jókai Mór Szép Mikhálját, addig Cs. Horváth Sebőknek is kiadta ugyanazt a munkát, amit Sebők „ le is zavart” annak rendje és módja szerint. A 70-es években Gugi egy időre állást vállalt a Típustervező Intézetben, majd 1974-től a Magyar Ifjúság tördelőszerkesztőjeként dolgozott. Közelmúltig „ maradandó” grafikája a Világgazdaság földgömbös fejléce volt. 1970-ben Gugi két Rejtő-kisregény feldolgozásával még visszatért a képregény világába, hogy aztán annak futószalagszerűségétől megcsömörlötten újból otthagyja azt. A Magyar Ifjúságtól ment nyugdíjba 1977-ben. Főbb képregényei: H. G. Wells: A láthatatlan ember (1957), Ribakov: A tőr (1957), Gugi Sándor: Mahomed Csömörön (1959), Szerb Antal: Szerelem a palackban (1964), Rejtő Jenő: Pipacs (1970), Rejtő Jenő: Minden jó, ha vége van (1970) (Kiss Ferenc).
Jelenlegi ára: 54 900 Ft
Az aukció vége: 2020-03-29 15:19 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése